Évekkel ezelőtt Heves megyében kiemelkedően sok roma gyerekre mondták rá, hogy sajátos nevelési igényű, így elkülönítve oktathatták őket. A probléma több mint tíz éves, egy erről szóló per öt éve húzódik. A tárgya a roma gyerekek indokolatlan minősítése, szegregációja. Tegnap volt az újabb kör, ahol egy amerikai szakértő arról beszélt: az itthoni mérések, amik alapján rámondják valakire, hogy sajátos nevelési igényű, nem jók.

Egy 2003-as tanulmány szerint Heves megyében szinte az összes sajátos nevelési igényű gyerek roma volt, a fogyatékkal élő gyerekek számára létrehozott speciális iskolákban ők voltak túlnyomó többségben. Ennél frissebb mérés nincs. Egy későbbi adat szerint minden tizedik gyereket sajátos nevelési igényűnek nyilvánítottak a megyében.

Ezzel az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) szerint diszkriminálták a roma gyerekeket, a szervezet ezért pert indított. Azért itt, mert az országos átlaghoz képest Heves megyében kiugróak a számok.

A CFCF az oktatásért felelős minisztériumot, az iskolák fenntartóját és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottságot is beperelte, még 2011-ben. Miután a fenntartó is változott menet közben (a Heves Megyei Önkormányzat helyett már a Klebelsberg Intézményfenntartó áll a bíróság előtt), a per elhúzódott.
A folytatást  itt olvashatja tovább.