Lendvai Ildikó Facebook oldalán reagált a „patkányozós” cikkekre. Ezt tesszük közre.
Hogy rossz, ami történt, az nem is kérdés. Amit tisztáznunk kell, az nem a kommunikáció (abban bárki hibázhat, én is szoktam), hanem az, mit gondolunk egymásról: Akárkire szavazol, nem vagy se patkány, se hazaáruló, legfeljebb nem értek egyet veled, vagy úgy vélem, bedőltél valaminek. Kormányok, rendszerek jönnek-mennek (remélhetőleg ez is megy), de mi, jelenleg kilenc és fél millióan, maradunk. Valahogyan együtt kell élnünk. Ma a politikai frontok mögött két ethosz, két kultúra áll szemben egymással: az egyik az együttélés, a párbeszéd, az értelmes vita, az emberi méltóság tiszteletének kultúrája, a másik a megbélyegzésé, a megvetésé, a letaposásé. Ha mi is átlépünk az egyikből a másikba, akkor megadtuk magunkat, kitűztük a fehér zászlót talán legfontosabb és legnemesebb harcunkban.
Ezért:
1.Bár sokan mondják: a Fidesszel szemben csak az ő módszereikkel lehet felvenni a harcot, én azt hiszem, inkább egy másik társadalmi, politikai, morális alternatíva állításával. Ezért az, hogy ők ezerszer aljasabb kijelentéseket engednek meg maguknak, nem mentség, hanem villogó figyelmeztető lámpa: ne menj arra. Amikor Pócs János leölt disznóra íratta egy ember nevét, nem azzal válaszoltunk. hogy mi meg egy másik disznóra az ő nevét írtuk fel. Amikor Bayer Zsolt patkányozik (“az összes patkány sivalkodik, hogy a miniszterelnök megfenyegette őket”), amikor a más véleményen levőket “bűzlő végterméknek”, “drogos kis patkánynak”, “a sajnos az egyáltalán nem ideiglenesen hazánkban állomásozó balos-libsi kreténeknek”, “az emésztőgödör tetején úszkáló nagy darabnak”, “Soros György valaga körüli értelmiségnek” nevezi, akiknek alkalomadtán “szét kell verni a pofájukat”, akkor ezt nem stílustanácsadónak használjuk, hanem elriasztó példaként. Amikor a Fidesz frakcióvezetője az ellenzékre mutatva “állatidomári képességeket”‘ várt a házelnöktől, nem terveztük ezt követendő normaként beíratni a házszabályba. Keményen visszavágni kötelező, utánozni tilos.
2. A felsoroltak miatt viszont a Fidesz az utolsó, amelynek erkölcsi alapja van most álszenten szörnyülködni. Egyetlen dologban persze igazuk van: amikor arról beszélnek, hogy náluk az ilyesmi nem maradna következmények nélkül. Nem is. Bayer Lovagrendet kapott, Torgyánnal a féregirtó beszéde után lelkesen koalícióra léptek, a zsidózó patkányos mesét író Wass Albertet ájult tisztelettel tették az irodalmi Pantheonjukba és a tankönyveikbe.
3. Attól, hogy embereket nem patkányozunk, Budapesten a valódi négylábú patkányok még ott rohangásznak az utcán. Ne reméljék, hogy most már erről sem merünk beszélni..
Hát én ehhez hozzászólok!