Érdekes

Krisztus kálváriája egy Heves megyei libalegelőn

„Lámpaláz? Há’ az mi?” – kérdezett vissza értetlenkedve a Jézus Krisztusnak öltözött mikófalvai Kovács Gábor Sándor a Pesti Hírlap kiküldött munkatársa érdeklődésére. A Heves megyei kis palóc falu, Mikófalva színiiskolailag teljesen képzetlen lakossága hatalmas fába vágta a fejszéjét 1922 májusában, amikor megszervezte Magyarország első passiójátékát.

A faluban erdélyi menekültként letelepedett Peller Imre különös ötletét P. Tóth Pacifik ferences szerzetes, a község plébánosa karolta fel, majd Mikófalva lakói egy emberként álltak mögéjük. A nem kis feladattal járó rendezést a még tejfeles szájú, mindössze 24 éves, ám később nagy karriert befutott, budapesti Fejős Pálra bízták.

A közeli domb addig libalegelőként használt lábánál amfiteátrumszerűen kiképzett, ötezer fős nézőteret Castello Camillo olasz építőmérnök tervezte (a helyi férfiak pedig megépítették), míg a díszleteket a falubeli asszonyok által készített vászonra festették. A bibliai történet valamennyi szereplőjét helybeli játszotta, ám nagy segítséget kaptak a válogatásban és a betanításban a fővárosi színészektől. Júdás szerepét egyébként senki sem akarta a faluból, végül egy 21 éves fiúra testálták, aki az előadás legjobb alakítását nyújtotta.

A szomszédos falvakban eleinte nevettek az egész készülődésen, később pedig már azt híresztelték, hogy Krisztus megszemélyesítője lopott, ezért nem alkalmas a szerepre. A féltékenységből fakadó gáncsoskodásuknak természetesen nem lett eredménye. 1922 áldozócsütörtökétől (május 25.) szeptember 17-ig összesen 25 előadásra került sor, 25 ezer ember látta a New York Times által is megemlített produkciót, amely ötmillió koronás bevételt hozott a falunak.

További hasonló érdekességeket olvashat a XX. századi magyar történelemről a Múlt-kor őszi különszámában.

Ha tetszett, ossza meg, hagy lássa más is.
Share on Facebook
Facebook
Tweet about this on Twitter
Twitter
Share on LinkedIn
Linkedin
Érdekel minket az ön véleménye is

Comments are closed.