Belföld, Hírek, Visonta

Korszerűsítve működhet tovább a Mátrai Erőmű

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Korszerűsítve, a lignitfelhasználáson alapuló széntechnológia kivezetésével hosszútávon biztosítható a Mátrai Erőmű működése – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető gazdasági, ellátásbiztonsági, munkahely- és klímavédelmi okokkal indokolta, hogy az állam megvásárolja az Opus Global Nyrt.-től az erőművet, és bezárás helyett átalakítási tervet dolgoz ki a jövőképes működtetésére.

A Mátrai Erőmű jelentőségéről elmondta, hogy az energiaszükséglet több mint 17 százalékát fedezi, vagyis a paksi után az ország második legnagyobb alaperőműve. A 30 százalékot meghaladó villamosenergia-behozatal nem növelhető tovább, az üzem csaknem 10 éves korszerűsítése azonban hozzájárulhat ahhoz, hogy a kormány terveinek megfelelően 20 százalék alá csökkenjen az import részaránya – tette hozzá. A további működtetést indokolja az erőmű elhelyezkedése is, hiszen több térség energiaellátása a hálózatok átalakításáig kizárólag innen biztosítható. Ezen felül több mint 2100 ember dolgozik itt, az üzemhez kapcsolódó ipari parknak csaknem 10 ezer alkalmazottja van, a megújuló erőműre ráadásul további üzemi lehetőségek is épülhetnek – hangsúlyozta.

A miniszter az erőmű megvásárlását követően a legsürgősebb feladatnak a működési költség csökkentését nevezte, hozzátéve, hogy ezen belül a legnagyobb részt jelenleg a folyamatosan dráguló szén-dioxid-kvóta költsége teszi ki. Az átalakítással párhuzamosan a széntechnológia kivezetéséig biztosítani kell az elöregedő blokkok működtetését, és át kell alakítani a visontai bánya termelését is – tette hozzá.

Az átalakítás egy 500 megawattos gázturbinás erőművel számol, lehetőség szerint megújuló forrásból származó gázra alapozva, a hulladékgazdálkodási stratégiához kapcsolódva pedig hulladékhasznosító blokk is létrejönne. Az évi csaknem 1 millió tonnányi kommunális hulladék kezelése megoldhatatlan az energetikai hasznosítás nélkül, ebből a Mátrai Erőműbe csaknem 400 ezer tonnányi kerülhetne a tárcavezető közlése szerint. A bányához kapcsolódó rekultiváció napelemparkkal egészülhet ki, a korszerűsítések pedig elektromos energiává visszaalakítható hidrogén előállítását is lehetővé tennék környezetbarát módon – mondta.

Kitért arra is, hogy a Mátrai Erőműben az utolsó lignites egység működési ideje 2029 végén jár le, ezt követően a széntüzelés leállna, és csak tartaléknak maradna egy blokk. Ennek megtartását azzal indokolta, hogy visontai lignit kivételével a belföldi erőművek mindegyikét külföldről érkező nyersanyagok működtetik. Magyarország egyetlen jelentős mennyiségű belföldi fűtőanyaga a szén, ezen belül a 2,6 milliárd tonnányi a lignitkészlet, amelyet a kormány szükséghelyzetben felhasználható stratégiai tartaléknak tekint – tette hozzá. Palkovics László szerint nem zárható ki az sem, hogy a technológia fejlődése idővel lehetővé teszi a lignit környezetbarát felhasználását is.

A miniszter közölte, hogy a Mátrai Erőmű megvásárlása néhány hónapon belül zárulhat le. Az átalakítás értékét a következő évtized technológiai újdonságaitól függően 200-300 milliárd forintra becsülte, de hangsúlyozta, hogy a költségeket nem az áram árának emelésével fedezik. A széntechnológia kivezetése az EU-céloknak is megfelel, az átalakítások ezért részben uniós támogatás, többek között a tagállamok energetikai korszerűsítéseit segítő modernizációs alap fedezheti – tette hozzá.

Palkovics László a beruházáshoz kapcsolódva kijelentette, hogy Magyarország teljesíti a 2030-as klímacélokat, és támogatja a 2050-es klímacélokat is, ám a felelősségteljes klímapolitikának a célok mellett ki kell jelölnie a feladatokat és az eszközöket is. Kérdésre válaszolva közölte, hogy az erőmű dolgozóinak állását nem veszélyezteti az átalakítási folyamat, legfeljebb a munkaerő átcsoportosítása merülhet föl az üzemen belül.

Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a Mátrai Erőmű megvásárlása és korszerűsítése az ország energiaszuverenitásához is hozzájárul, hiszen ezzel a legnagyobb belföldi lignitvagyon állami felügyelet alá kerül. Az intézkedés része annak a folyamatnak, amely visszaszerzi az energetikai ágazat privatizált stratégiai eszközeit, miként korábban az E.On gázüzletágát, vagy az orosz Mol-részesedést, amellyel megszűnt az orosz kontroll a magyar földgázszállító rendszer fölött – tette hozzá.

Ezt is olvassa el!
“Néhány perc alatt elpusztítják a koronavírust”

Arold Péter A Debreceni Egyetem öt éve jelölte meg az egészségipart mint fejlesztési fókuszterületet. Szilvássy Zoltán rektor három éve egy Érdekel

Az ellenzék ellenállt

Hátráltatja a járvány elleni védekezést az ellenzék – írta a XXI. Század Intézet az MTI-hez hétfőn eljuttatott elemzésében. Kiemelték: bár Érdekel

Mátrai Erőmű: nem veszélyeztette a környéket a visontai víztározó bomlásterméke

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint sem az ott dolgozókat, sem a környéken élőket nem veszélyeztette, hogy Visontán, az erőművi víztározóból bomlástermék Érdekel

Így örülnek Budapesten

Budapesten minden lehetséges. De Kőbányán ami megtörténhet, az meg is történik.  A Harmat utcában és a Sibrik Miklós úton örült Érdekel

Gázolás a hatvani vasútvonalon

Kedden fél 12-kor a XVII. kerületben, a Keresztúri út közelében a Miskolcról a Keleti pályaudvarra tartó Sajó InterCity (IC 517) Érdekel

Az állam fizette ki Mészáros helyett

A Viresol Kft, vagyis a Mészáros-csoport visontai keményítógyára szennyezhette, az immár állami Mátrai Erőmű víztározóját, a Forrás[/caption] Hasznosítják a lemetszett szőlővesszőket Visontán. Az önkormányzat vásárolt egy bálázógépet, melynek segítségével összekötegelik a venyigét, Érdekel

0 0 vote
Article Rating
Érdekel minket az ön véleménye is
<
Subscribe
Visszajelzés
guest

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments