Mi az a Zika-vírus?

<

A Zika-vírus (ZIKV) a Flaviviridae családba tartozó arbovírus (arthropod-borne viruses), azaz rovarok (ízeltlábúak: Arthropoda) által terjesztett fertőző vírus.

Egyes majomfajokat és az embert fertőzi meg, a főleg trópusi övezetben élő szúnyogok csípésén keresztül, és ún. Zika-lázat okoz. Nevét az ugandai Zika-erdőről kapta. A betegség általában enyhe lefolyású, nem halálos, azonban a fertőzés terhes nők magzatára különösen veszélyes, súlyos fejlődési rendellenességet, ún. kisfejűséget (mikrokefália) okozhat, valamint más neurológiai szövődmények is felléphetnek, különösen a Guillain–Barré-szindróma (GBS). A Zika-lázat – így az azt kiváltó vírust is – nehéz azonosítani, mert tünetei hasonlatosak a sárgaláz, az agyvelőgyulladás, a dengue-láz és Chikungunya-láz tüneteihez, amelyek kórokozóit szintén szúnyogok hordozzák.

Egy 2016-ban megjelent tanulmány szerint Arnaud Fontanet francia kutató és csoportjának sikerült összefüggést találniuk a Zika-vírus és a Gouillain-Barré tünetegyüttes (GBS) között. Miszerint a Zika-lázzal sújtott országokban a lázbetegség nyomán a GBS felüti a fejét, minden negyedik vírussal megfertőződött személy GBS-ben is megbetegszik. Ez súlyos fenyegetettség az érintett országok számára.

A vírus terjedhet fertőzött vér átadásakor vérátömlesztésnél, szexuális érintkezés során, terhes nők átadhatják a magzatuknak a terhesség folyamán. Jelen tudásunk szerint a fertőzésen átesett emberek immunissá válnak. Jelenleg nincs ellenszere, és a vakcina kifejlesztése akár éveket is igénybe vehet.[4] 2015-ben a Zika-vírust összefüggésbe hozták a Guillain-Barré-szindrómával, amely egy gyorsan rosszabbodó számos perifériás idegnél egyidejűleg jelentkező működési zavar (polineuropátia).

A vírus jelentősége 2014–2015-ben nőtt meg, amikor először hozták kapcsolatba a magzatoknál előforduló kóros kisfejűséggel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a vírus robbanásszerűen terjed: a 2016-os év végéig akár a négymilliót is elérheti a fertőzöttek száma. A vírust 2016. január 26-ig 22 ország jelentette. Barack Obama amerikai elnök a vírus ellenszerének kifejlesztését tartotta a legsürgetőbbnek, Brazília elnöke, Dilma Rousseff pedig a szúnyoginvázió visszaszorítását tartja a legfontosabbnak, amiben a hadsereg is közreműködhet. 2016. január 27-én az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) járványügyi részlegének vezetője,

Anthony Fauci elrendelte a kutatások megkezdését egy ellenszer kidolgozására és a megfelelő források biztosítását. A WHO 2016. február 1-jén világszintű egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a Zika-vírus problémájának megoldására.[8] Dr. Margaret Chan, a WHO főigazgatója szerint a Zika-vírus nagyobb fenyegetést jelenthet a globális egészségügyre, mint a 2014–2015-ben pusztító ebolajárvány, ezért azt a szervezet az ebolával egy kategóriába sorolta. A vakcina kifejlesztése akár egy évtizedbe is beletelhet, ezért a várandós asszonyok megvédése érdekében a szúnyogok kordában tartását tartják a legfontosabb feladatnak.

Mivel 2015-ben csak Brazíliában 2900 kisfejűséggel született csecsemőt regisztráltak (2016. január végére ez a szám elérte a 3900-at), szükség van arra is, hogy a korai időben felfedezett fertőzött várandós nőknél szükség esetén terhességmegszakítást végezzenek. Dél-Amerika legtöbb országa konzervatív nézeteket vall az abortusszal szemben, ezért ennek a kérdésnek a megoldása sem lesz egyszerű. Az amerikai NIH járványügyi részlege a brazil tudósok számára is biztosít forrásokat.

Segítsd Te is a Wikipediát

0 0 votes
Article Rating