Elfogadta a város 2019-es költségvetését a gyöngyösi képviselő-testület februári ülésén. A több mint 14 milliárd forintos főösszegű büdzsé 6 milliárd forintot meghaladó értékben tartalmaz felújításokat és beruházásokat, és biztosítja a városi intézmények biztonságos működését.
A 2019-es költségvetés második fordulós tárgyalása volt a gyöngyösi képviselő-testület februári ülésének fókuszában. A grémium az önkormányzati tulajdonú társaságok üzleti tervének elfogadását követően véglegesítette az idei büdzsé számait.
A grémium még januárban kezdte a több mint 14 milliárd forintos főösszegű büdzsé vitáját, amely a közmeghallgatás után a február végi, második fordulós tárgyalással zárult. Az önkormányzat idén is megfontolt és takarékos gazdálkodásra törekszik, ezért a működési kiadásokat már az első fordulós javaslatban is 3 százalékkal csökkentve tervezték meg. A költségvetés felhalmozási sora közel 6,9 milliárd forintot tartalmaz, amiből a beruházások 4,7 milliárd, a felújítások 1,6 milliárd forintos összeget tesznek ki. Az elfogadott büdzsé biztosítja a kulturális-, szociális- és gyermekintézmények biztonságos működését. A második fordulós javaslatban a tíz képviselői körzet fejlesztésére is elkülönítettek 90 millió forintot, amit a képviselők javaslatai alapján osztottak fel. A központi bérintézkedések hatásaként az önkormányzati társaságok bruttó bértömegét 15 százalékkal megemelt mértékben tervezték meg a költségvetésben. A központi költségvetés által visszatartott általános támogatás és a szolidaritási hozzájárulás mértéke 740 millió forint körül alakul idén, ezt az összeget nem kapja meg az önkormányzat, amely így összességében 1,4 milliárd forintos állami támogatással számolhat, amit a kötelezően ellátandó feladatokra, köztük például a gyermekétkeztetés biztosítására fordíthat. A város legnagyobb bevétele idén is a helyi adókból származik, ezen belül is az iparűzési adó jelenti a legjelentősebb bevételi forrást, összesen 2,2 milliárd forintot. Az összes helyi adóból tervezett bevétel 2019-ben 3 milliárd forint közelében alakulhat.
Változik a parkolás díja
A parkolási rendelet módosításával a fizető övezetekben az eddigi 240 forintról 280 forintra emelkedik egy óra parkolás díja. A minimálisan fizethető összeg 60 forintról 70 forintra emelkedik, ez 15 percnyi várakozásra jogosít. A parkolási díjjal együtt a pótdíj mértéke is nő, 15 napon belüli befizetés esetén, hétfőtől péntekig 3080, szombati parkolás esetén 2520 forintot kell fizetni annak, aki nem vált parkolójegyet. A rendeletben pontosításra kerültek a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó járművek várakozására szolgáló helyszínek: nehézgépjárművek az Egri úton, a Kömlei Károly Sporttelep északi oldalán, illetve a Petőfi út 174. szám előtt tárolhatók, de a képviselők úgy döntöttek, megvizsgálják, hogy lehet-e olyan helyet találni a teherautók számára, amely a lakott területektől távolabb esik, így a járművek hangja kevésbé zavarná a lakók nyugalmát.
Bővül a városrendészet létszáma
Bővül a városrendészet létszáma. A képviselők arról döntöttek, hogy két fő, részmunkaidős térfelügyeleti rendszerkezelőt állítanak szolgálatba, az üres közterületfelügyelői álláshelyeket pedig legfeljebb három fő erejéig, teljes munkaidőben foglalkoztatott segédfelügyelővel is betölthetik. A grémium döntése értelmében az önkormányzat hatmillió forintot fordíthat a közterületfigyelő kamerarendszer bővítésére és korszerűsítésére.
Igazgatási szünet a hivatalban
Elfogadta a grémium a polgármesteri hivatalban bevezetni tervezett igazgatási szünetről szóló előterjesztést, így július 15-e és 26-a, valamint december 23-a és 31-e között a városházán dolgozó köztisztviselők, közszolgálati ügykezelők, munkavállalók kötelező szabadságra mennek. A polgármesteri hivatal működése az igazgatási szünet alatt sem áll le, ugyanis ügyeleti rendet alakítanak ki, amely biztosítja a zavartalan ügymenetet és feladatellátást az igazgatási szünet ideje alatt is, miközben az intézkedés megtakarítást is eredményez. Az igazgatási szünetre azért volt szükség, hogy a városházán dolgozók szabadsága tervezhető legyen, és el lehessen kerülni a szabadnapok felhalmozódását eddig ugyanis sokszor előfordult, hogy a közszolgálati tisztviselők az éves szabadságukat a folyamatos feladatok miatt nem tudták kivenni.
Műemlék ingatlanokat értékesítenének
A képviselő-testület újra értékesítésre hirdeti meg a Nádor utca 10. és a Pesti út 2. szám alatti, önkormányzati tulajdonú műemlék épületeket. Mindkét ingatlanra új értékbecslés készült, a grémium az ezek által meghatározott áron kínálja eladásra az ingatlanokat, így a Nádor utcai egykori Erőss-Bíró kúriát 49,7, míg a Pesti út 2. szám alatti épületet 38,3 millió forintos indulóáron hirdeti meg.
Új eljárás az orvosi ügyelet biztosítására
A képviselő-testület érvénytelenné, valamint eredménytelenné nyilvánította a 24 órás központi orvosi ügyelet ellátására vonatkozó közbeszerzési eljárás során beérkezett két pályázatot, és úgy döntött, új eljárást indít. Az ügyeleti eljárás zavartalanságának biztosítása érdekében az újabb közbeszerzési eljárás elbírálásáig, de legkésőbb december 31-ig az önkormányzat meghosszabbítja szerződését a jelenlegi üzemeltetővel, az éves szolgáltatási díjra pedig 7 és fél millió forinttal magasabb összeget fogadott el az évből hátralévő tíz hónapra.
Tervek, beszámolók
A képviselő-testület elfogadta a Vachott Sándor Városi Könyvtár és a GYÖNGYÖK Mátra Művelődési Központ 2018-as szakmai munkatervének megvalósításáról szóló beszámolót, és elfogadta a két szervezet 2019-es munkatervét. A tavaly létrehozott Gyöngyösi Kulturális Nonprofit Kft. első teljes évének tervezetéről szóló dokumentumban újdonságként egyebek mellett egy háromhónapos, nyári, Fő téri rendezvénysorozat terve is szerepel. Ugyancsak jóváhagyta a grémium a sportfejlesztési és a kulturális koncepció cselekvési tervének felülvizsgálatát, és a drogprevenciós stratégia cselekvési programjának felülvizsgálatát is. A kábítószerhasználat elleni küzdelmet az önkormányzat által elnyert 75 millió forintos európai uniós pályázat is segíti.
Meghosszabbították a Mátrai Borok Háza szerződését
A grémium meghosszabbította a Mátrai Borok Háza bérleti szerződését a Mátrai Hegyközségek Nonprofit Kft.-vel. Az önkormányzat és a társaság között még 1998-ban jött létre megállapodás, amelynek értelmében a cég kedvezményes áron veheti bérbe az üzlethelyiséget, ahol a mátrai bortermelők kínálatát mutatja be, és lehetőséget biztosít borkóstolásra, a borok megvásárlására. A helyiséget felújítás után továbbra is Mátrai Borok Házaként üzemelteti majd a Mátrai Hegyközségek Nonprofit Kft., amelynek az a célja, hogy a legmagasabb minőségi értéket képviselő mátrai, úgynevezett OEM megjelölésű borokat egy helyen, közel pinceáron értékesítse a helyiek és a turisták felé. Az elképzelések szerint egyébként nem csak a borozó, de a Fő tér 10. alatti belső udvar is megújul, a hegyközségi tanács és az önkormányzat közös pályázatának keretében a területen állandó színpaddal és a kitelepülésekhez szükséges infrastruktúrával ellátott rendezvényhelyszín és gyermekjátszótér jöhet majd létre.
Enyhébb feltételek a Fő téri teraszoknak
A testület tárgyalt a Fő téri teraszok építésére vonatkozó szabályokról, és végül úgy döntött, hogy enyhít az előírásokon. Mobil kitelepülést továbbra is enged majd az önkormányzat a vendéglátó helyiségek homlokzata előtt, illetve a két hársfasor között. A legfontosabb változás az eddigiekhez képest, hogy az épített teraszoknak nem kell egységesnek lenniük, de a méretre és az anyaghasználatra vonatkozó előírásokat megfogalmazott az önkormányzat.
Elutasították a „túlóratörvényt”
A grémium elfogadta a munka törvénykönyve módosításának elutasításáról szóló előterjesztést. Az előterjesztés szerint a túlóratörvényként elhíresült jogszabály-változás 250 óráról 400 órára emeli az egy évben elrendelhető túlóra mértékét, valamint 1 évről 3 évre növeli a munkaidőkeret maximális időtartamát, és 12 hónap átlagában heti 48 órára emeli a rendes munkaidő maximális mértékét. Az elfogadott javaslat szerint a képviselő-testület arra utasítja a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő társaságok és intézmények vezetőit, hogy ne éljenek az évi túlóraszám emelésének lehetőségével, és 12 hónapnál hosszabb munkaidőkeretet ne alkalmazzanak. Az önkormányzat a településen bejegyzett gazdasági társaságoknak is azt javasolja, hogy hasonló módon járjanak el.
Hát én ehhez hozzászólok!