Cikk arról, hogyan robbantotta fel Amerika az Északi Áramlat vezetéket

Seymour Hersh amerikai oknyomozó riporter szerint az Északi Áramlat gázvezetéket az amerikaiak robbantották fel.

Az Egyesült Államok Haditengerészetének Búvár- és Mentési Központja olyan homályos helyen található, mint a neve – az egykor vidéki sávban Panama Cityben, egy jelenleg virágzó üdülővárosban Florida délnyugati részén, Alabamától 70 mérföldre délre a határtól. 

A cikk szerint a központban évtizedek óta képeznek ki mélytengeri búvárokat, akiket világszerte amerikai katonai egységekhez osztottak be, és képesek a technikai búvárkodásra.

Cikkében, mely Seymour Hersh a múlt héten publikált  a közösségi finanszírozású újságírás vezető platformjának számító Substacken. Hersh egy meg nem nevezett kormányzati forrás alapján írt cikke a következőket állítja:

A robbanószerkezetek telepítésének fedőakciójául a 2022 júniusában tartott BALTOPS 22 elnevezésű NATO-hadgyakorlat szolgált, melynek feladatai közé amerikai kérésre vontak be egy aknamentesítő búvárakciót. Ennek leple alatt erősítettek a Bornholm szigeténél 80 méter mélyen haladó négy vezetékre C4-es robbanóanyagot, melyet betonnal bevonva rejtettek el a Balti-tenger vízének minden változását érzékelő orosz megfigyelőrendszerek elől.

A cikk szerint robbantást távirányítással végezték egy olyan berendezéssel, melyet a norvégok dobtak le jelzőbójának álcázva 2022. szeptember 26-án.

Az Északi Áramlat 1 néven ismert két vezeték több mint egy évtizede olcsó orosz földgázzal látta el Németországot és Nyugat-Európa nagy részét. A második vezetékpár, az Északi Áramlat 2 megépült ugyan, de ismert okokból a németek nem engedélyezték a beindítását. 

Most, amikor orosz csapatok gyülekeztek az ukrán határon, és Európában 1945 óta a legvéresebb háború fenyeget, Joseph Biden elnök a vezetékeket Vlagyimir Putyin eszközének tekintette, hogy a földgázt fegyverként használja fel politikai és területi ambícióihoz.

Persze a cikkből kimaradt, hogy ekkor már Putyin azzal a népszavazással volt elfoglalva, amelyben úgy mond a világ felé, el akarta fogadtatni az elcsatolt ukrán részek jogos megszállását.

Az USA nem nézte jó szemmel, hogy a valamikori NSZK vezetése jó gazdasági kapcsolatokat ápolt a volt SZU-val annak érdekében, hogy számukra az olcsó orosz gáz elérhető legyen, hiszen ipara és a lakosság gázellátása ezen nyugodott.

Magyarán a közvetlen útvonal, amely megkerülte az ukrajnai tranzit szükségességét, áldás volt a német gazdaság számára, amely rengeteg olcsó orosz földgázt élvezett – elegendő volt gyárainak működtetéséhez és otthonainak fűtéséhez, miközben lehetővé tette a német elosztók számára a felesleges gáz eladását. nyereséget, egész Nyugat-Európában. Erre a megállapodásra visszavezethető lépések sértenék az Egyesült Államok azon ígéreteit, hogy minimalizálják az Oroszországgal való közvetlen konfliktusokat. 

Ennek okán az amerikai vezetés úgy gondolta, hogy Németország nem fog teljes mellszélességgel kiállni Ukrajna mellett, egy esetleges NATO csatlakozási kérelem idején.

Amikor az Egyesült Államok hírszerzése arra jutott, hogy Oroszország lépéseket fog tenni Ukrajna területi elcsatolásával kapcsolatban Biden úgy döntött, hogy szükségessé vált az Északi Áramlat kiiktatása így, vagy úgy.

Persze a cikk itt sem tér ki arra, hogy ebben az időben adta át Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Baltic Pipe nevű gázvezetéket, ami Norvégiából Dánián át az ország legkeletibb szigetét, Bornholmot is érintve viszi a gázt Lengyelországba. Így a robbantás gyakorlatilag okafogyottá vált.

Végül: Ezek az érvek gyakorlatilag fikciók is lehetnek, még semmi nem támasztja alá, hogy a valóságban így történt, hiszen a hivatalos vizsgálat még nem zajlott le.

Összeállította: Arold Péter

    Hát én ehhez hozzászólok!

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

    Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .