Koherencia

Ha érdekes a cikk oszd meg a profilodon

Zalán György

Nincsen kedvem megkeresni azt a könyvet, amire most hivatkoznék, fel kéne mennem egy lépcsőn, megemelni és óvatosan a felső korláthoz rögzíteni azt a két – és félméteres cellás polikarbonátlemezt, ami az emeletet a fűtés szempontjából leválasztja a földszintről és átnézni azt a két-háromezer könyvet, ami kitölti az egyik falat padlótól plafonig.

Ez egy bekötött példánya egy benyújtandó törvényjavaslatnak. Az első két világháború között – tehát nem a második és a mostani között – íródott, az első része tartalmazza magát a javaslatot, aztán vagy százötven oldalon taglalja, hogy miként hozható koherenciába a már meglévő törvényekkel.

Látszik, hogy sok ember hosszú ideig tartó munkája van benne, egy komplett vitaanyag, már nem emlékszem, milyen törvény módosításáról szólt, és gőzöm sincs, hány hónapig vitázhattak róla a Tisztelt Házban, mint ahogy a vita kimenetéről sem.

Manapság a törvényhozásnak annyi köze sincs az akkorihoz, hogy még az épület sem ugyanaz, valaki kiadja valakiknek a leendő törvény fő mondatait, egy tollrakész brigád reggelre megírja, egy kalapból kisorsolják a benyújtó nevét a bátrak közül, este már a Közlönyben, de már az a brigád készíti a dorongot, amelyik a törvényszegőkre van kondicionálva.

Koherencia? Miafasznak arra a rövid időre, amíg az ellenkező hatású törvény is hatálybalép? Parlamenti vita? Kószafaszál vagy öt-tíz ellenzéki a teremben, néha még az „előterjesztő” sincs benn – minek is, hiszen nem is olvasta, jó estben a javaslat címét hallotta csak -, vita nincs, az ellenzék hozzászólásai szavanként oszlanak szét a levegőben, még egymásra se figyelnek, a kormányoldalról néha csak a házelnök figyel, neki muszáj, ő bünteti meg azt, aki szerinte megsérti a Ház Tiszteletét.

Na, az a tisztelet már olyan, mint a milói Vénusznak a kezicsókolom, ugyan barátom, nincs mit!

Szóval ne csodálkozzon senki, ha nem ismerem a jelenleg hatályos törvényeket!

Így aztán óvatos vagyok, nem tudom, hogy sértenék-e törvényt azzal, ha Jakab Pétert lefaszkalapoznám, az az érzésem, hogy oldalfüggő, ha egy bátor tenné, akkor szabad vélemény, fordítva becsületsértés, közszereplőként tűrnie kell, de lehet, hogy ezt már mégse, vigyázni kell, mert ha egy államférfire mondanám, rámvernék a titoksértést is.

Így biztos, ami biztos, nem mondom, csak gondolom.

Odament a Völnerhez, és a nyakába akasztott egy bilincset.

Mintha egy maszály harcos egy leterített, szőnyeggé feldolgozott oroszlánbőrön rázná a lándzsáját, ettől még nem avatnák férfivé, ez az egész nem Völnerről, nem a rárótt cselekmény súlyáról, nem az ellenzék következetes munkájáról szól, a snájdig államtitkárt már nem lehetett kimenteni az ellenőrzés alól kiszökő bűntetőeljárásból, ide a bökőt, hogy eredetileg az ügy Schadlnál tetőzött volna, de hiányos volt a kiképzés – vagy keveset szántak a hallgatásra -, a lényeg, hogy Völnerről már fönt is lemondtak.

Kúrvanagy bátorság kellett a bilincses jelenethez! Kockázattal nem járt. Mentelmi jog, ha meg azt felfüggesztik, pénzbüntetés, azt meg összedobja a rajongócsapat rutinból.

Ez nem Völnerről, nem a korrupció elleni harcról szólt, csak és kizárólag Jakabról, akiről azt gondolom, hogy – tudjátok, mit, majd baszok kiírni, nekem nincs nagypénzű rajongócsapatom – egy bohóc, aki öncélú produkciókkal szórakoztatja a nagyérdeműt.

Az a bajom, hogy a komplett ellenzék bármilyen tevékenysége csak fokozatokban tér el Jakabétól.

Mindenki szólót táncol, pedig érvényes lenne a matekpélda, összehangoltan még az óvodások toporzékolása is le tudná hozni az óvoda emeletét a földszintre, de mindenki csak arra néz, amerre éppen a feje áll.

Még fel se háborodtak az egyik eléjük vetett csalicsonton, már ugranak a másikra, én, ha Jakab helyében igazi, hatékony ellenzéki lennék, még azzal foglalkoznék, hogy mi van a Dajcs-Für (bocsi, lehet, hogy nem vagyok naprakész) Tamás féle beléptetőkapukkal, és most tulajdonképpen ezt nem is Jakabról írom, ő most itt csak megszemélyesíti az impotens ellenzéket.

Ha egy vitában egyszerre egy dolognál több problémát hozok fel, adok a vitapartneremnek egy könnyebb utat, arra fog csak válaszolni, amire a legkönnyebb.

Hol van már a CEU, a nyugdíjasok pénze, a választási rend teljes átírása, a nyugdíjak svájci indexálása – és van még jónéhány, igazán fontos ügy -, ha rá lehet ugrani a vármegyékre, az ispánokra, hogy Jakab milyen tökös a „Tisztelt” házban harminc embenek, vagy ráteker-e egy bilincset a döglött oroszlán nyakára a bíróság előtt, ahova nem ő citálta, hanem a bűnüldözés – bár nem szívesen

Nem én találtam ki, hogy az ellenzék a Parlamentben csak fogatlan és kiherélt, ráadásul vegetáriánus palotapincsi, és annyi a szerepe, hogy álruhát segítsen a Potemkin-demokráciára, de már ez okafogyott, aki hisz, az már külső behatások nélkül is teszi, aki meg átlát a szitán, az lát bét is, fölösleges a műsor.

A törvények vitája olyan, mintha a félkezű tapsolna, ha az ellenzék külön összehív egy parlamenti vitanapot, ott csak egymás érveit cserélhetnék, de még azt se, mert mindenki ugyanazzal megy haza, amit odavitt, ráadásul határozatképtelenség a vége, bizottsági ülések szintén, egy ilyen előtt még sose jelent meg az, akit odahívnak, a parlamenti ellenzéknek csak a havi díjazása lehet a lényeg, igaz, a vehemensektől azt a tiszteletre vigyázó nagybajúszú veszi el, de nem számít, a rajongók azt meg úgyis összedobják. Persze élek a gyanúval, hogy többet, nem tudom, ez aztán szerepel-e a nagyon részletes, és a célját tökéletesen betöltő vagyonbevallásban.

Személyes meggyőződésem tehát, hogy a „választások” a hatályos szabályok mellett csak színjáték, parasztvakítás, a mostani hatalom legalizálása, ha az ellenzék a havi javadalmazásról képes lenne lemondani, őszintén és szégyenkezés nélkül tehetné a dolgát, a Fényestekintetű alól meg kihúznák a demokráciára való hivatkozás szőnyegét.

*

A mellékelt fotónak semmi köze a fentiekhez, az előbb láttam meg a Híradóban, nem bírom ki, hogy ne adjam körbe.

Mindenesetre elgondolkodtató, lehet, hogy Lattman vallást fog alapítani?


Ha érdekes a cikk oszd meg a profilodon

Hát én ehhez hozzászólok!

1 hozzászólás

  1. Ez megint odabaszott!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .