Magyarországra eddig nem volt jellemző az önálló, határozott Afrika-politika, november elején azonban a parlament is megszavazta, hogy a Magyar Honvédség önálló katonai misszió keretében akár 200 katonát küldjön a közép-afrikai Csádba.
A katonai lehetőségekhez képest jelentős magyar kontingens céljai szerteágazók, de emellett homályosak, a misszióhoz szükséges eszközök és tapasztalatok hiányosak, a helyi viszonyok pedig számtalan fenyegetést rejtenek magukban. A Magyar Honvédségtől kiszivárgott információk alapján a honvédség vezetői sem örülnek ennek a missziónak.
A kormány elmondása szerint a misszió elindítására 2023. szeptember 19-én kelt levelében a csádi elnök kérte fel Magyarországot. Azt nem tudni, hogy pontosan ki küldte ezt a levelet, mert „elnök” jelenleg nincsen Csádban, a parlament honvédelmi bizottságában pedig a képviselők kérésére sem mutatták be a levelet, így erről több információ azóta sincsen. (444.hu)
Csád, Afrika középső részén elhelyezkedő ország, gazdag és bonyolult történelmi örökséggel rendelkezik, amely az ősi időktől a modern korig terjed. Itt van egy rövid összefoglaló Csád történelméről:
A régészeti leletek tanúsága szerint Csád területe már az őskorban is lakott volt. A Csád-tó környékén található eszközök és maradványok azt mutatják, hogy a területen már az ókorban is virágzó közösségek éltek.
A középkorban a területen számos királyság és államalakulat jött létre, amelyek a kereskedelem és a mezőgazdaság révén virágoztak. Ezek közé tartozik a Kanem-Bornu Királyság, amely a 9. századtól egészen a 19. századig létezett és jelentős befolyást gyakorolt a régióban.
A 19. század végén és a 20. század elején a francia gyarmatosítás kezdődött a területen. Csád 1920-ban vált a Francia Egyenlítői-Afrika részévé. Csád 1960. augusztus 11-én nyerte el függetlenségét Franciaországtól. Az első elnök François Tombalbaye lett, aki diktatórikus rezsimet vezetett.
Tombalbaye elnöksége alatt a belső feszültségek és etnikai konfliktusok polgárháborúhoz vezettek, ami 1965-től egészen a 1990-es évekig tartott.
A következő évtizedekben több katonai puccs és hatalomváltás történt, amelyek közül a legjelentősebb Hissène Habré 1982-es hatalomra jutása volt, aki szintén brutális rezsimet tartott fent.
1990-ben Idriss Déby vette át a hatalmat, ami egy viszonylag stabilabb időszakot jelentett az ország számára, bár a politikai feszültségek és a belső konfliktusok továbbra is fennmaradtak.
Csád részt vesz a szomszédos országokban zajló konfliktusokban, beleértve a Darfuri konfliktust Szudánban és a Boko Haram elleni harcot Nigériában.
2021-ben Idriss Déby elnök harci körülmények között halt meg, miután több mint három évtizeden át irányította az országot. Ezután fia, Mahamat Idriss Déby vette át a hatalmat egy katonai tanács élén, ami újabb politikai bizonytalanságot jelentett az ország számára.
Szóval a kérdés továbbra is jogos: mit keresünk mi ott?
- Angolozz.hu
- Házikedvenceink veszélyben?
- Temetkezés Hatvan
- Elhunyt Tordy Géza
- Önkormányzati válaszok lakhatási nehézségekre
Hát én ehhez hozzászólok!