Magyarkultúr – kulturális magazin
A Svéd Akadémia döntése értelmében 2025 irodalmi Nobel-díját Krasznahorkai László kapta. Az indoklás szerint „látomásos és sűrű prózájával a modern kor szorongását, az emberi létezés széthullását és a művészet megváltó erejét jelenítette meg.”
Krasznahorkai ezzel Imre Kertész után a második magyar író, aki elnyerte az irodalom legnagyobb elismerését. A világirodalmi kánonban már évek óta a legnagyobbak között tartották számon, de most hivatalosan is a korszak meghatározó írói közé lépett.
Művei – mint a Sátántangó, Az ellenállás melankóliája vagy Seiobo járt odalent – nem könnyű olvasmányok. Hosszú mondatai, hömpölygő gondolatfolyamai az emberi lét végső kérdéseit kutatják: mi tart össze egy világot, amely már régen széthullott? Hol van a helye a művészetnek, ha a civilizáció omladozik körülöttünk?
A Nobel-bizottság külön kiemelte, hogy az író „az apokalipszis közepette is képes volt a művészet erejét megerősíteni.” Ez a mondat tökéletesen leírja Krasznahorkai világát: a pusztulásban is ott rejlik a rend, a káoszban is van szépség, a végben is ott lapul a kezdet.
Krasznahorkai életműve túlmutat az irodalmon. Béla Tarr filmrendezővel közös munkái – különösen a Sátántangó – kultikussá váltak, világszerte elemzik őket egyetemi kurzusokon, irodalmi és filmes műhelyekben. Műveiben a magyar vidék pora, az emberi lélek labirintusa és a történelem terhe egyetlen sűrű szövetté olvad össze.
Ez a díj nemcsak személyes elismerés, hanem a magyar irodalom újabb diadala. A világ most újra felfigyel egy országra, ahol a mondatok nemcsak történeteket, hanem sorsokat hordoznak. Krasznahorkai László bizonyította: a magyar nyelv képes a világ legmélyebb igazságait is kimondani.
- Orbán Hatvanban járt
Bár Orbán Viktor hatvani látogatását a sikerpropaganda keretezte, a helyiek körében joggal merül fel a kérdés: ha 16 évnyi kétharmados kormányzás nem volt elég a térség strukturális problémáinak végleges megoldására, miért pont a mostani ígéretek hoznák el a várt áttörést? A kritikus hangok szerint a „bejárás” során emlegetett kórházi fejlesztések és az útépítések valójában csak - Rezsicsökkentés, hideg tél és energiapolitika – merre tart Magyarország?
A rezsicsökkentés több mint egy évtizede a magyar energiapolitika egyik meghatározó eleme. Az eredetileg 2013–2014-ben bevezetett intézkedés célja az volt, hogy a lakossági gáz-, áram- és távhőárakat tartósan a piaci szint alatt tartsa, ezzel csökkentve a háztartások terheit. Az elmúlt években azonban a rezsicsökkentés már nem pusztán árpolitikai kérdésként jelent meg, hanem egyre inkább összekapcsolódott - Üres tánctér vagy hajnalig tartó őrület?
Üres tánctér vagy hajnalig tartó őrület? – Így ne rontsuk el az esküvői bulit. Az esküvőszervezés hónapjai alatt a legtöbb pár a dekorációra, a menüre és a ruhára koncentrál. Ám amikor eljön a nagy nap estéje, és a vacsora után elcsendesedik a terem, mindenki egyetlen dologra vár: a bulira. Esküvő DJ-ként az ország számos pontján, - Tűzeset történt Hatvanban
Tűzeset történt Hatvanban, a Szabadság úton található egyik társasházban. A lángok egy harmadik emeleti lakásban csaptak fel, majd átterjedtek az épület negyedik emeleti lakására is. A helyszínre a hatvani hivatásos tűzoltók három gépjárművel érkeztek, és két vízsugár segítségével sikerült megfékezniük a tüzet. A beavatkozás során személyi sérülés nem történt. Az oltás idejére a társasház lakóinak - Tarr Béla – A magyar filmművészet öröksége
Elhunyt Tarr Béla, a magyar és az egyetemes filmművészet egyik legnagyobb hatású alkotója. Filmjei nem a cselekmény gyors sodrásáról, hanem az időről, a létezés súlyáról és az emberi sorsok lassú kibomlásáról szóltak. Munkásságával világszerte újragondoltatta, mit jelent a film mint művészeti forma – és mit jelent szembenézni azzal, amiről a mozi többnyire hallgat. Tarr Béla,
