Bár Orbán Viktor hatvani látogatását a sikerpropaganda keretezte, a helyiek körében joggal merül fel a kérdés: ha 16 évnyi kétharmados kormányzás nem volt elég a térség strukturális problémáinak végleges megoldására, miért pont a mostani ígéretek hoznák el a várt áttörést?
A kritikus hangok szerint a „bejárás” során emlegetett kórházi fejlesztések és az útépítések valójában csak a korábban elmaradt karbantartások kényszerű pótlásai, amelyeket a választási ciklus közelsége emelt politikai prioritássá. A választók számára egyre kevésbé hiteles, hogy a kormányfő a „szuverenitás védelmével” próbálja magyarázni a közszolgáltatások akadozását, miközben a hatvaniak nap mint nap szembesülnek az egészségügyi várólistákkal és a helyi infrastruktúra hiányosságaival. Adódik a kérdés: miért kellett másfél évtizedet várni arra, hogy a miniszterelnök személyesen „védje meg” azt a várost, amelynek fejlődése eddig is az ő kezében volt?
Hadiipari átrendeződés: NER-közeli cégek és a hatvani kiszolgáltatottság
A kormány által hirdetett „gazdasági semlegesség” és a Győrtől Hatvanig érő fejlesztési vízió mögött egy sokkal konkrétabb, szűk gazdasági körökhöz köthető érdekrendszer rajzolódik ki. Miközben a miniszterelnök arról beszél, miért kulcsfontosságú Hatvannak a győri gyártókapacitás, elhallgatja az üzleti hátteret: a patinás Rába üzemet olyan, kormányközeli üzletemberekhez (például Szalay-Bobrovniczky Kristóf köréhez) köthető alapítványi és céges struktúrák vették át, amelyek a polgári teherautógyártás helyett a hadiipari fókuszú, állami megrendelésekre építő honvédelmi járműgyártásra nyergelnek át.
Ez a váltás súlyos kérdéseket vet fel a hatvani ipari park és a helyi beszállítói láncok számára is. A hatvani kkv-k mozgástere beszűkülhet: vajon képesek lesznek-e betagozódni egy zárt, szigorú hadiipari specifikációkkal és politikai jóváhagyással működő rendszerbe? Vagy a „hatalmas fejlesztés” valójában csak azt jelenti, hogy a helyi munkaerő egy olyan központosított gépezetnek válik kiszolgáltatottjává, ahol a piaci racionalitást felülírják a hadiipari lobbi érdekei? A hatvani munkásokat aligha vigasztalja a győri hadiipari expanzió, ha közben a saját megélhetésük egyetlen, politikai hátszéllel irányított cégbirodalom kénye-kedvétől függ, miközben az ígért jólét 16 éve várat magára.
