A meghívott vendégek leszakadt településrészeket látogattak meg, majd lakossági fórumon egyeztették a romák felzárkózásának kérdéseit az Európai Néppárt (EPP) Helyi Párbeszéd rendezvénysorozatának tarnaleleszi állomásán.
Az „Európa Heves megyében kezdődik – az európai romastratégia végrehajtásának helyi aspektusai” című társadalmi egyeztetés kezdeményezője és házigazdája Szabó Róbert, a Régiók Európai Bizottságának tagja, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke volt. Az eseményen, a 150 fős közönséggel, Járóka Lívia, az Európai Parlament alelnöke és Sztojka Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője, valamint Kovács Béla, Tarnalelesz polgármestere folytatott párbeszédet. A rendezvényt megelőzően a meghívottak terepbejáráson vettek részt Szúcs-Bányatelep és Tarnalelesz Dankó-telep településrészeken. A fórumon jelen voltak a térség polgármesterei, szakmai döntéshozói, jelentős munkaadói, intézményvezetők, rendvédelmi és egyházi vezetők, a helyi lakosság és civil szervezetek képviselői is.
Szabó Róbert a beszélgetés során elmondta: a hazánkban élő több százezer fős roma lakosság felzárkózásának záloga a közös gondolkodás, az együttműködés és a belülről fakadó motiváció kialakítása. Ez Heves megye és Magyarország jövőjének egyik kulcskérdése is. Az elnök úgy fogalmazott: ugyan Heves megyében is nőttek a bérek, új munkahelyek létesültek, és javulnak a gazdasági mutatók is, de elengedhetetlen, hogy a romák felzárkózásának nehézségéivel is megbirkózzunk. Szabó Róbert szerint kulcskérdés az is, hogy a romák felzárkózásának kihívásait és a helyi tapasztalatokat a súlyának megfelelően kezeljék minden döntéshozói szinten, s ezzel a fórummal is igyekeznek hidat építeni Brüsszel és Heves megye között. A rendezvény meghívott vendégeit, a személyes tapasztalatszerzés céljából, elvittük olyan településrészekre – Szúcs-Bányatelepre és a Dankó-telepre is – ahol meggyőződhettek arról, hogy bőven van teendőnk – emelte ki Szabó Róbert. Heves megyében már működik a Megyei Felzárkózási Fórum, a szereplők felmérik egy-egy település szükségleteit, s elkészítik az esélyteremtő paktumot, hogy a következő programozási időszakban, 2021 után, a konkrét célokhoz igazítva történhessen a forrásszerzés. A környékbeli oktatási intézményekkel folyamatos kapcsolatban állnak, hogy a munkaadók valódi igényekhez mérten alakíthassák ki képzési kínálatukat.
Hirdetés
Járóka Lívia hangsúlyozta: a felzárkózás négy pillére a foglalkoztatás, az oktatás, a lakhatás és az egészségügy. A siker akkor lesz teljes, ha mind a négy területen előre tudunk lépni, ha az egész családot együtt tudjuk támogatni. A változás alapját jelentő struktúraváltás hazánkban már megtörtént: minden gyermek óvodába, iskolába jár, megszűntek a szegregált intézmények, Heves megyében is elindultak a telepfelszámolások. Az együtt élő helyi közösségek megtalálják az útjukat, közös jövőt keresnek. Hozzátette: Magyarország Kormánya elkötelezett küzdelmet folytat a roma lakosság életminőségének javításáért: 10 éve mintegy 40-45 százalékos volt a roma munkanélküliség, napjainkban ugyanakkor már csak 14 százalék az álláskeresők aránya a romák között. Az eredményhez a mára európai viszonylatban is példaértékű közfoglalkoztatás beindítása is nélkülözhetetlen volt. Az alelnök szerint a legfőbb szemléletváltást az elmúlt évtizedek megoldáskereséséhez képest az jelenti, hogy ma már nem a romák helyett akarunk problémákat megoldani, hanem motiválttá szeretnénk tenni őket abban, hogy maguk is keressék az utat a változás felé. Az elért eredményekre büszkék lehetünk, s alázattal, hittel folytatni kell az utunkat – mondta az Európai Parlament alelnöke, Járóka Lívia.
Sztojka Attila a fórumon kiemelte: a roma értelmiség megteremtésének eszköze a szakkollégiumi rendszer, a minisztérium csúcsprojektje, amely történelmi lehetőséget jelent ma Magyarországon. Napjainkban 350 roma jár a szakkollégiumok segítségével egyetemre vagy főiskolára. A cél az, hogy folytatódhassanak az élethelyzetekhez igazodó beavatkozások, s a gyermekeket a születésüktől fogva segítsék, egészen a foglalkoztatásig.
Kovács Béla, Tarnalelesz polgármestere elmondta: az elmúlt 9 évben mintegy 2 milliárd forint forrás érkezett Tarnaleleszre, felújított óvoda, az iskolában fejlesztő eszközök várják a gyermekeket, s hamarosan új bölcsődeépítés is indul. Közfoglalkoztatásban tavaly még 220 főt alkalmaztak, de idén – a közelben létrejött munkahelyeknek köszönhetően – már csak 70-et. Számos tervük van, egyebek mellett egy új idősek otthona építése, melyre nagy igény van, s helyben teremtene munkahelyet.
A fórumon a helyi lakosok észrevételeinek, javaslatainak megismerése lehetőséget adott arra, hogy azokat hatékonyan képviselhessék az európai és a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtása során.
2019. február 24.
Hát én ehhez hozzászólok!